Charles Loring Elliott

korai élet és oktatás

Charles Loring Elliott, az amerikai festőművész, 1812-ben született Auburn, New York államban. Építő apa munkássága ösztönözte fiában a rajzolás és az építészet iránti korai érdeklődést. Bár Elliott egészségi állapota frágyos volt, kitartással fejlesztette művészeti készségeit, és New Yorkban, John Trumbull ezredes és John Quidor mesterek tanításával finomította technikáját.

karrier

Elliott később visszatért New York középső részére, ahol tíz évig intenzíven foglkozott portréfestéssel. Portréi „soha nem voltak merevek, ügyetlenek vagy hidegek; helyette fokozatosan áradt bele a vonásokba az elegancia, a könnyedség, a melegség és a mély érzés...” (forrás: currier gallery of art). A városi élet stimulációját keresve 1845-ben visszatért New Yorkba, ahol Trumbull elismeréssel fogadta fejlődését. A következő évben be is választották a National Academy of Design tagjává.

kiemelt művek és ügyfelek

Elliott technikája sem provinciaális, sem bizonytalan; módszere érett, vonásai határozottak, színei pedig frissek és tisztek, hasonlatrendszerét pedig kiválóak. Néhány meghatározó alkotása közé tartozik:

• Don Quijote és Falstaff, figurális ábrázolások
• The Head of Skaneateles Lake, egy tájkép
• Fenimore Cooper, Fitz-Greene Halleck és A. B. Durand portréi (a Washingtoni Corcoran Gallery)
• Governor Bouck portréja (a New York City Hall)

múzeumok és gyűjtemények

Elliott művei számos múzeumból tekinthetők meg, többek között:

• The Metropolitan Museum of Art New Yorkban (négy portré)
• New York City Hall
• A New York State Library Albanyban

örökség

Elliott korának legjobb portréfestőjeként volt tekintve, több mint 700 portréval magán себе foglalva. Öröksége ma is inspirációt nyújt a művészeknek és a művészbarátoknak egyaránt. Műveinek további felfedezéséhez és más amerikai festők megismeréséhez látogasson el a Night Watch oldalra, vagy böngésszen a Rembrandt van Rijn gyűjteményben az WikiOO weboldalon.